Port Forward

Mire jó, mihez kell, mi is az.

Mielott elkezdeném a lényeget tárgyalni, tisztázni kell néhány fogalmat, amit tudni kell, ahhoz hogy valaki megértse a port forwardingot.

1.       Minden berendezés az interneten rendelkezik legalább egy IP címmel.
IP címet használunk, hogy azonosítsunk egy eszközt az interneten. IP cím bovebben: tulajdonképpen az IP cím a gép neve a hálózaton.
Minden gépnek kell legalább 1 IP cím, ha adatot akarsz küldeni vagy fogadni Interneten. Szerkezetileg négy három számjegyu számból áll pontokkal elválasztva, a számok 0 és 255 közé eshetnek. Ebbol a számsorból tudják egymást beazonosítani a számítógépek a hálózaton. Ezért nem lehet egyszerre két számítógépnek ugyanaz az IP címe.
A számítógépek, a belso hálózaton el vannak választva az Internettol az úgynevezett NAT által. A NAT mögül Internetezo gépek nem rendelkeznek olyan IP címmel, amivel közvetlenül lehetne rájuk hivatkozni Internetrol.
Belso hálózaton ezek az elterjedt címzések: 192.168.x.x vagy 10.0.x.x, az x helyén akármilyen szám lehet 0 és 255 között.

2.       Minden IP cím több portra van osztva.
Mikor egy számítógép adatot küld egy másiknak, akkor egy porton keresztül küldi egy IP címnek, ami egy porton át, jut el az IP címhez.
A portokról bovebben: minden IP cím több portra van osztva. Ez azért kell, hogy egyszerre több program tudjon fogadni és küldeni adatot ugyanabban az idoben. A portok teszik lehetové, hogy egy idoben nézzük meg az e-mailjainkat és internetezzünk közben.
Ez úgy lehetséges, hogy web böngészéshez a 80 portot használják a gépen, e-mail szolgáltatáshoz pedig a 110-est. Vagyis minden port 1 út az adatok számára. Ez azt jelenti, hogy ha egy program már használ 1 portot pl. feltöltéshez, akkor más program már nem tudja használni ugyanazt a portot.

3.       Egy portot csak egy program használhat 1 idoben.
Na szóval, most hogy ezeket tisztáztuk, jöhet a NAT bovebb leírása. A NAT egy betuszó, ami a Network Adress Translation-bol ered.
Lényege: a NAT fog egy IP címet és tulajdonképpen eltördeli több IP címre. Kizárólag csak a belso hálózaton lévo gépek látják egymás belso IP címét. Vagyis a belso hálózaton lévo gépek nem tudnak közvetlenül küldeni adatot egy számítógépnek az Interneten. Amikor egy gép, ami a belso hálózaton van, adatot akar küldeni egy gépnek az Interneten, eloször a Gateway-nek küldi el. (A Gateway a Router belso IP címe.)
A Router elfogadja az adatot és elküldi az Interneten levo célgépnek. A Router a külso címén keresztül küldi az adatot. A hálózaton kívüli gép nem képes „látni” a hálózaton belüli gépet, csakis a Router külso IP címén keresztül tud adatot küldeni neki.

 

Most hogy megértettük a hálózat ezen alapveto fogalmait, a továbbiakat megérteni egyszeru lesz. Mikor a számítógép az Internetrol adatot küld Router külso IP címére, a Routernek tudnia kell mit kezdjen vele. A Port Forwarding egyszeruen elmondja a Routernek hogy a belso hálózat melyik gépének kell küldenie az adatot. Mikor a Port Forwarding be van állítva, a Router megkapja az adatot a külso ip címe:port szám-ra és elküldi ezt az adatot a belso ip cím:port szám-ra.
A Port Forwarding szabályok pontosan adott portra lehetnek beállítva, pl. ha az 53-as porta, akkor csak az 53-as porton fog muködni. Egyszerre egy portot egy program használhat! Amikor egy számítógép használja az 500-as portot, akkor a belso IP címét használja az 500-as porton. Ha a számítógépen be van állítva a Port Forward szabályok az 500-as portra, akkor a külso IP címnek az 500-as portja is használatba van.
Ez azt jelenti, hogy a belso hálózaton egyszerre csak 1 gép használhatja az 500-as portot. Ellenkezo esetben adatvesztés következhet be.

Remélem kitértem mindenre és használható lesz mindenkinek a leírás.

Oszd meg!Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterShare on StumbleUponShare on TumblrEmail this to someoneFlattr the authorShare on Reddit


Translate: